„Fény van minden emberben. És… Fény és Fény között nincs különbség.”
Ez az idézet első pillantásra egyszerűnek tűnhet, de valójában rendkívül mély gondolatokat hordoz magában. Ahhoz, hogy valóban megértsük, érdemes külön-külön megvizsgálni az egyes állításokat, majd végül összegezni, mit is jelenthet ez a mondat a mindennapjainkra nézve.
1. „Fény van minden emberben.”
A fény az egyik legősibb szimbólum az emberi kultúrában. A történelem során mindig is az élet, a tudás, a bölcsesség, az igazság és a jóság jelképeként szerepelt. Ebben az idézetben is hasonló jelentést hordoz: minden emberben ott rejlik valami értékes, valami tiszta, valami, ami világít – akár a saját, akár mások számára.
Ez a „fény” lehet egy belső erő, egy különleges képesség, egy jó tulajdonság vagy akár a szeretet képessége. Nem számít, hogy valaki milyen háttérrel rendelkezik, milyen hibákat követett el az életben, vagy milyen körülmények között él – minden emberben ott van a lehetőség a jóra, a fejlődésre, a mások segítésére.
Fontos felismernünk, hogy gyakran saját magunkban sem látjuk ezt a fényt, de ettől még ott van. Néha mások segítenek nekünk észrevenni, néha pedig nekünk kell segítenünk másoknak, hogy felismerjék a saját belső fényüket.
2. „Fény és Fény között nincs különbség.”
Ez a mondat még mélyebb filozófiai jelentést hordoz. Ha minden emberben van fény, akkor ebből az következik, hogy mindannyian egyenlők vagyunk valamilyen szinten. A világ gyakran próbál különbségeket tenni emberek között – társadalmi státusz, bőrszín, vallás, nemzetiség vagy anyagi helyzet alapján. De ha a fényt nézzük, az ugyanaz minden emberben.
Gondoljunk csak a Nap fényére! Nem tesz különbséget, hogy kit világít meg. Ugyanolyan melegen süt a gazdagra, a szegényre, a bölcsre és a tudatlanra. Ugyanígy, az emberek belső fénye is ugyanolyan értékes, függetlenül attól, hogy kívülről milyennek látszanak.
Ez a gondolat szorosan kapcsolódik a szeretethez és az elfogadáshoz is. Ha felismerjük, hogy mindenkiben ugyanolyan fény ragyog, könnyebb lesz tisztelettel és megértéssel fordulni mások felé. Könnyebb lesz elfogadni másokat a hibáikkal együtt, mert tudjuk, hogy a lényeg mélyen belül ugyanaz.
Mit jelent ez számunkra?
Ez az idézet arra tanít, hogy ne csak a külső alapján ítéljünk meg embereket, hanem próbáljunk a mélyére látni hogy, kik is ők valójában. Ha minden emberben van fény, akkor érdemes keresni ezt a fényt másokban is, és segíteni nekik, hogy kibontakoztathassák.
Ugyanakkor saját magunkra is érdemes így tekinteni. Ha néha úgy érezzük, hogy elveszettek vagyunk, vagy nem vagyunk elég jók, emlékezzünk arra, hogy bennünk is ott van a fény. Csak rajtunk múlik, hogy hagyjuk-e ragyogni, vagy elrejtjük a világ elől.
A mondat második fele pedig emlékeztet arra, hogy ne keressünk mesterséges különbségeket ott, ahol valójában nincs. Minden ember értékes, minden ember hordozza magában ugyanazt az alapvető jóságot, még ha néha ez el is halványul. A világ talán próbál szembefordítani minket egymással, de ha felismerjük ezt az igazságot, sokkal könnyebben tudunk békében élni önmagunkkal és másokkal is.
Végső soron ez az idézet egy szép és mély igazságot hordoz: az emberi lét legmélyén mind egyformák vagyunk, és mindannyian képesek vagyunk világítani – magunk és mások számára is.
