A halál és a temetés kultúrája 1 rész
A halál és temetés kultúrája kevésbé változatos és szerteágazó, mint a lakodalomé, azonban mélyen gyökerezik, és sok esetben őriz archaikus vonásokat. Ennek egyik oka az, hogy az utódlás nem változtatott a hagyományokon, mert féltek a halott visszatérő szellemétől. Az esetleges hiányosságokat pedig a különböző egyházak egyforma üldözése okozta, melyek elnyomták azokat a hagyományokat, amelyek nem illeszkedtek vagy ellentétesek voltak a vallási tanításokkal.
A halálhoz és temetéshez kapcsolódó szavak ősi eredetre tekintenek vissza. A magyar honfoglalók temetési szokásait a régészek ásatásai révén jól ismerjük. Az előkelő harcosok mellé gyakran temették lovaik fejét és lábait, valamint felszerelésüket, beleértve fegyvereiket is. A kard és a gazdagon díszített tarsolylemez hatalmat és tekintélyt jelképezett. Az asszonyok sírjában ritkábban találtak ilyen jellegű tárgyakat, és csak akkor került melléjük lókoponya és lóláb, ha a család vezetése rájuk szállt. A közönséges emberek sírjaiban kevesebb kincset találtak, azonban mind gazdagok, mind szegények esetében a temetési irány következetesen Kelet-Nyugat volt, hogy a halott arccal a felkelő nap felé nézzen. Ezek a temetkezés formáiról, szokások sok hasonlóságot mutattak a közép-ázsiai és délkelet-európai sztyeppei nomádokéval, és néhányuk még napjainkban is fennmaradt.
Miután a kereszténység meggyökeresedett Magyarországon, a temetkezési szertartás jelentős átalakuláson mentek keresztül. A mellékletek eltűntek a sírokból, és az egyházi ceremóniák váltak uralkodóvá a temetéseknél, melyeket a templom környékén tartottak meg, hogy azokat jobban ellenőrizhessék. Az egykori értékét általában az egyháznak ajánlották fel. A kereszténység befolyására a magyar temetési rituálék egyre inkább hasonlítottak a szomszédos népek szokásaihoz, és a régi hagyományokból csak töredékek maradtak meg.
Sokan hiszik, hogy bizonyos jelenségek előre jelezhetik a halált. Például ha a kép vagy tükör leesik a falról, az óra hirtelen megáll, vagy a bagoly hosszan huhog a ház körül, ez gyakran azt jelzi, hogy valaki a családból hamarosan meghal. Ha egy beteg állapota már kritikussá válik, általában a papot hívják, aki a katolikusoknál az utolsó kenetet, a kálvinistáknál pedig az úrvacsorát adja meg. Ezután a mestergerenda alatt ágyat vetnek gyékényen és szalmán, mivel úgy tartják, hogy így könnyebb az embernek a földhöz közelebb meghalnia. A szoba ablakát általában kinyitják, de a szekrények ajtaját és fiókjait becsukják, hogy a halott lelke könnyen megtalálhassa az utat, és ne veszítse el magát a házban.
A halál bekövetkeztekor a halott állát felkötik, szemére pénzt vagy kis cserépdarabot helyeznek. Az órát megállítják, a tükröt letakarják, a házban lévő tüzet kioltják, és nem gyújtják újra, amíg a halott a házban van. Az alvókat felébresztik, és még az istállóba is kiáltják a gazda vagy gazdasszony halálát.
Az utolsó lépés a halott gondozása. Általában az asszonyok végezték ezt, függetlenül attól, hogy a halott férfi vagy nő volt. A tisztálkodást olyan helyen végzik, ahol ritkán járnak, és a használt szappant eldobják. A férfiak arcát borotválják, néha ecettel vagy borral dörzsölik be, hogy ne változzon meg és szép piros legyen. Ezután a halottat a legszebb ünneplőbe öltöztetik, és nem adnak rá cipőt. Majd a ravatalra fektetik, melyet általában a szoba közepén helyeznek el. Ez egy két-három deszka, amit szőttesekkel letakarnak, gyakran használják ágyként is. Másutt az ágyon helyezik el a halottat, de ügyelnek rá, hogy az ágy mestergerendával párhuzamos legyen. Néhány esetben a halott hasára egy sarlót tesznek a puffadás megakadályozására, ami érdekes, mert hasonló eszközt találtak már a honfoglalás korabeli sírokban is, főleg asszonyokéban.
A halott felravatalozása után a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak szokás meglátogatniuk. A Hajdúságban gyakran ezt a köszöntést hallani: "Áldott legyen az Isten, ki vigasztalja a megszomorodott szívű hátramaradottakat, és fogadja a holtat a mennyek országába." A halott hozzátartozói erre így válaszolnak: "Isten hallgassa meg." Megtekintik a halott arcát, dicsérik korábbi jó tulajdonságait, emberségét, cselekedeteit. Majd jó éjszakát kívánnak, és távoznak.
