"Szeretlek, Anya!" - Utolsó szavak a mennyei útra

Kedves Gyászoló Család, Kedves Barátok és Jelenlévők!

Ma azért gyűltünk össze itt az Óbudai temetőben, hogy búcsút vegyünk egy elhunyt kisgyermektől, Marcsikától. Mély megrendüléssel és szomorúsággal tölt el bennünket a korai távozása. Marika rövidke élete tele volt szeretettel, játékkal és örömmel. Ragyogó mosolya és vidám természete beragyogta a környezetét. Szerette a családi kirándulásokat, a közös játékokat, és boldogan töltötte az időt a testvéreivel és a kis barátaival. Sajnos a sors kegyetlen volt vele. Egy alattomos kór megtámadta a szervezetét, és hiába a bátor küzdelem, hiába a család és a szerettek szeretete, a teste feladta a harcot. Nehéz szavakkal leírni a veszteség mértékét. Egy kisgyermek halála mindig tragédia, és mély űrt hagy maga után. De a gyászunkban sem feledkezhetünk meg Marika életöröméről és a szeretetről, amit ránk hagyott. Emlékezzünk rá a és vidám kacajára, amivel beragyogta a napjainkat. Őrizzük a szívünkben a közösen töltött boldog pillanatokat, és vigasztalódjunk abból, hogy bár nem lehet velünk, a szeretete örökké velünk marad.
Marika, most már békében pihenhetsz. A fájdalom elmúlt, és a te lelked szabadon szárnyalhat. Emléked örökké élni fog a szívünkben.

Nyugodj békében!

Imádság:

Mennyei Atyánk, kérünk, vigasztald a gyászoló családot és adj nekik erőt a tovább lépéshez. Segíts nekünk, hogy ne felejtsük el Marika vidám mosolyát és a szeretetét, amit ránk hagyott. Őrizzük a szívünkben a vele töltött boldog pillanatokat, és adj nekünk erőt, hogy emlékezzünk rá szeretettel.

Ámen

A halálról és az életről: Filozófiai gondolatok a temetőben

A temetők nemcsak a múlt emlékhelyei, hanem a jövő ígéretei is. A sírkertek csendes ösvényein sétálva a múlttal és a múlttal való kapcsolattal szembesülünk. A sírkövek néma őrei a múlt életeknek, történeteket mesélnek el a halálról, az elmúlásról és az örök emlékezésről. A temetők története az emberiség történetével fonódik össze. A korai civilizációk óta az emberek kijelölt helyeket szenteltek a halottak eltemetésére. Ezek a helyek gyakran szentélyekké váltak, ahol a gyászolók emlékezhettek szeretteikre és tisztelhették emléküket. A temetők nemcsak a halálról szólnak, hanem az életről is. A sírkövek és a síremlékek gyakran a szeretet, a remény és a hit szimbólumai. A parkosított terei békét és nyugalmat árasztanak, lehetőséget adva a csendes elmélkedésre és a belső béke megtalálására.

A sírhelyek a múlt és a jelen találkozási pontjai. A gondozott sírok a szeretet és az emlékezés jelei, míg a gondozatlan sírok a feledés szomorú emlékeztetői. A temetőkben sétálva elgondolkodhatunk az elmúlásról, az élet mulandóságáról és a halál utáni életről.

A temetők kultúrtörténeti emlékek is. A sírkövek és a síremlékek betekintést engednek a múlt építészeti stílusába, művészetébe és vallási szokásaiba. A temetők gyakran őrzik a helyi történelem és a családtörténetek emlékeit.

A temetők fontos szerepet játszanak a gyászfolyamatban. A sírhely meglátogatása lehetőséget ad a gyászolóknak, hogy kifejezzék érzelmeiket, búcsút vegyenek szeretteiktől és megemlékezzenek róluk. Közösségi terekké is válnak, ahol a gyászolók találkozhatnak, vigasztalhatják egymást és osztozhatnak a veszteségükben.

A temetők a csend és a nyugalom oázisai a modern világ rohanó tempójában. A sírkertekben sétálva elszakadhatunk a mindennapok zajától, és békére lelhetünk a természetben. A temetők lehetőséget adnak a belső elmélkedésre, az önvizsgálatra és a lelki feltöltődésre.

Mert nemcsak a halálról szólnak, hanem az életről is. A sírkertek a múlt, a jelen és a jövő összefonódásai, az emlékezés és az örök nyugalom szent helyei.

Emlékezzünk a múltra, tiszteljük a halottakat, és őrizzük az emlékeket a temetők csendes ösvényein sétálva.

Ötletek a sírhely rendbetételéhez és díszítéséhez

A tavasz beköszönte a tökéletes alkalom arra, hogy rendbe tegyük szeretteink sírhelyét, és üde színfoltokkal díszítsük a kegyeleti helyet. A téli hónapok alatt a sírhelyek gyakran megkopnak, a növények elhervadnak, a sírkő beszennyeződik. A tavaszi sírhelyrendezés során ezeket a problémákat orvosolhatjuk, hogy méltó emléket állítsunk szeretteinknek.

A sírhely rendbetétele:

Először is távolítsuk el a tél folyamán felgyülemlett avart, gallyakat, és gereblyézzük át a sírhelyet. Szedjük össze a lehullott leveleket, a tél folyamán elszáradt növényi maradványokat. Távolítsuk el a télen elhelyezett dekorációkat, mécseseket, koszorúkat. A gyomláláshoz használhatunk kapát, kézi gyomlálót, vagy gyomirtó szert. Lazítsuk fel a talajt, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak fejlődni. A talajlazításhoz használhatunk ásót, kapát, vagy talajlazítót. Tisztítsuk meg a sírkövet vízzel és puha ronggyal. Ha szükséges, használhatunk speciális sírkőtisztító szert is. Makacs szennyeződések esetén forduljunk szakemberhez.

A sírhely virágosítása során vegyük figyelembe a következőket:

Az elhunyt kedvenc virágai: Ha tudjuk, mi volt az elhunyt kedvenc virága, ültessünk abból a sírra.
A sírhely mérete: Ne ültessünk túl sok növényt a sírra, mert az zsúfolt hatást kelt.
A napfény mennyisége: Válasszunk olyan temetői virágokat, amelyek jól bírják a sírhelyen uralkodó fényviszonyokat.
A virágzási időszak: Ültessünk olyan növényeket, amelyek a tavasztól a késő őszig virágoznak.

Néhány javaslat a sírhelyre ültethető virágokra:

Tavaszi virágok: kikerics, krókusz, nárcisz, tulipán, ibolya
Nyári virágok: begónia, petúnia, szarkaláb, verbéna
Őszi virágok: krizantém, árvácska, dália, kerti kúpvirág
Évelő növények: borostyán, harangvirág, liliom, tollbuga
Rendszeresen öntözzük a növényeket, főleg a száraz időszakban.
Távolítsuk el az elhervadt virágokat.

További díszítési ötletek:

Díszkövek: Használhatunk különböző színű és méretű díszköveket a sírhely talajtakarására.
Kavics: A kavics szintén remek talajtakaró anyag, és segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát.
Mécsesek: A mécsesek hangulatos fényt kölcsönöznek a sírhelynek, és kegyeleti üzenetet hordoznak.
Virágtartók: A virágtartókba ültethető növények díszítik a sírhelyet, és helyet takarítanak meg.

Speciális esetek:

Napfény hiánya: Ha a sírhely árnyékos helyen található, akkor olyan növényeket válasszunk, amelyek jól tűrik az árnyékot, például begónia, fukszia, páfrány.
Sírbolt: Sírbolt esetén a növényeket virágtartókba ültethetjük, vagy vágott virágokkal díszíthetjük a sírhelyet.

Környezettudatos megoldások:

A klasszikus virágok helyett érdemes megfontolni a mezei virágok ültetését is. Ezek kevésbé igényelnek gondozást, és támogatják a beporzókat.
Természetes anyagokból készült dísztárgyakat használjunk a sírhely díszítéséhez, például faragott köveket, agyagfigurákat.
A temetőlátogatás során ne szemeteljünk, és csak a kijelölt helyekre dobjuk el a hulladékot.

A tavaszi sírhelyrendezés egy szép hagyomány, amely lehetőséget ad arra, hogy szeretteinkre emlékezzünk, és gondozzuk emléküket. A fent említett tippek segítségével ízléses és könnyen gondozható sírhelyet varázsolhatunk szeretteinknek.

Kedves Gyászoló Gyülekezet!

Ma összegyűltünk, hogy búcsút vegyünk szeretett édesanyánktól. Nehéz szavakba önteni azt a fájdalmat és veszteséget, amit érzünk. Egy szeretett személy elvesztése mindig mély sebeket hagy maga után, ám édesanyánk távozása különösen hatalmas űrt hagyott bennünk. Ő egy csodálatos asszony volt, egész életét a családjának szentelte. Szerető feleség, gondoskodó édesanya és nagymama volt. Mindig ott volt nekünk, segített, tanácsokkal látott el, és feltétel nélkül szeretett minket.

Emlékezünk kedvességére, mosolyára és humorára. Az általa készített finom ételekre, amelyekkel mindig szeretettel kényeztetett bennünket. Emlékezünk a közös kirándulásokra, családi ünnepekre és meghitt beszélgetésekre. Hitét vallotta, amely erőt adott neki a nehéz időkben is. Biztosak vagyunk benne, hogy most már békében van a Jóisten társaságában.

Hiányozni fogsz nekünk, édesanyánk. De soha nem feledünk el. Emléked örökké él a szívünkben.

Isten nyugosztaljon!

halotti beszéd

Búcsú a múlttól, üdvözlet a jövőnek: Koporsós temetés a modern korban

A koporsós temetés az emberiség történelmének legrégebbi temetési módja, amely mélyen gyökerezik vallási és kulturális hagyományaiban. A modern világban, ahol a tudomány és technológia folyamatosan fejlődik, a koporsós temetés továbbra is megőrzi hitelességét és méltóságát, mint az öröklét jelképe. A koporsó a halott test védelmét és tiszteletét szimbolizálja, amely a földi létezés lezárását és a lélek elválását a fizikai testtől jelképezi. A koporsós temetés lehetőséget ad a gyászoló családnak és barátoknak a búcsúzásra, a kegyelet kifejezésére és a halott emlékének megőrzésére. A temetésnek számos változata létezik, amelyeket a vallási és kulturális hagyományok, személyes preferenciák és anyagi lehetőségek határoznak meg. A koporsók lehetnek fa, fém, kő vagy más anyagból készültek, egyszerű vagy díszített kivitelűek. A temetés sírba helyezéssel, krematóriumban történő hamvasztás vagy akár vízi temetés formájában is megtörténhet. Ez a ceremónia nem csupán egy elköszönés, hanem a gyász folyamatának része, amely mélységes tisztelettel adózik az elhunyt emlékének. A modern világban, ahol a hagyományok és a technológia átalakulóban van, a koporsós temetés továbbra is a szertartásos emlékezés egyik legfontosabb formája marad. Ez a bevezető arra kíván rávilágítani, hogy miként élteti és formálja újjá az egyéni emlékezést és a közösségi gyászt az örök hagyomány.

A koporsós temetés előnyei:

A koporsós temetés méltó és tiszteletteljes búcsút biztosít a elhunytnak.
Lehetőséget ad a gyászoló családnak és barátoknak a kegyelet kifejezésére.
Segít a gyászfolyamatban és a veszteség feldolgozásában.
Megőrzi a halott emlékét a jövő generációk számára.

A koporsós temetés hátrányai:

A koporsós temetés költséges lehet.
Környezeti terhelést jelenthet.
Nem minden vallási és kulturális tradícióban elfogadott.

A modern világban egyre növekszik az alternatív temetkezési formák, mint például a hamvasztás vagy a zöld temetés, népszerűsége. Ennek ellenére a koporsós temetés továbbra is fontos szerepet játszik a gyászfolyamatban és a halálhoz való viszonyulásunkban. A koporsós temetés hitelessége és méltósága a jövőben is megőrizheti vonz erejét azok számára, akik a hagyományok tiszteletben tartása mellett szeretnének búcsút venni szeretteiktől.

Milyen anyagokból készülnek a koporsók?

Koporsók anyaga és elkészítési módjai:
A koporsók készítésére különböző anyagokat használnak, melyek között számos változatosság figyelhető meg.

Fából készült koporsók:
A hagyományos koporsók általában faanyagból készülnek.
Keményfákból, mint például tölgy, cseresznye, dió, kőris vagy más fafajtákból épülnek fel.
Ezek a koporsók általában rendkívül strapabírók és tartósak.

Szőtt és fonott koporsók:
Ezek a koporsók gyorsan növekvő növényekből készülnek, például fűz, bambusz, tengeri fű vagy banánlevelek felhasználásával.
Környezetbarát, mivel a növények betakarításához nem szükségesek nagy gépek.
Általában fehérítetlen, biológiailag lebomló pamut béleli őket.

Puha fából készült koporsók:
Klasszikus megjelenést kölcsönöznek, miközben környezetbarát.
Puha fából, például juhar, tölgy, fenyő vagy nyár felhasználásával készülnek.

Temetési leplek:
Ezek a leplek szintén biológiailag lebomló anyagokból készülnek.
Kézi varrással pamutból, vászonból vagy gyapjúból készülnek.
Egyedi mintákkal is testreszabható.

Érdekesség: Az Egyesült Államokban a koporsók a legnépszerűbb és legelterjedtebb temetkezési megoldások közé tartoznak, míg más országokban eltérő hagyományok és szokások alakultak ki. Például a Fülöp-szigeteken a függő koporsók egyedi temetkezési módot képviselnek.

Jézus Krisztus szupersztár (1973)

A Jézus Krisztus szupersztár egy 1973-as amerikai musical, melyet Norman Jewison rendezett. A film Tim Rice és Andrew Lloyd Webber azonos című rockoperájának adaptációja, mely Jézus életének utolsó napjait dolgozza fel modern látványvilág és képi eszközök segítségével. A történet főként Júdás tragikus alakjára összpontosít, aki aggodalmát fejezi ki Jézus növekvő népszerűsége és a mozgalom lehetséges következményei miatt. A film elején egy színészcsoport érkezik egy izraeli sivatagba, hogy elkezdjék a cselekményt, mely Jézus és hívei közötti interakciókat, valamint a főpapok és a rómaiak reakcióit mutatja be.

A film különlegessége, hogy a szereplők énekelve fejezik ki érzelmeiket és gondolataikat, a rockzenei elemekkel teli dallamokra építve. A két főszereplőt, Ted Neeleyt (Jézus) és Carl Andersont (Júdás) alakításukért Golden Globe-díjra jelölték. A film Oscar-díjra is jelölt volt, és a kritikusok körében pozitív fogadtatásra talált. A film forgatási helyszínei között szerepel Avdat, Bét Guvrin, Bét-Seán, a Holt-tenger, valamint Heródes palotája a Herodiumban.

A film zenéje Andrew Lloyd Webber műve, aki a rockopera műfaját elegyítette a klasszikus musical hagyományokkal, így teremtve meg a film egyedülálló hangulatát. A film dalai közül több is népszerű lett, mint például a “Heaven On Their Minds”, “I Don’t Know How to Love Him”, és a címadó “Superstar”.

A Jézus Krisztus szupersztár nem csak a zenei és vizuális élmény miatt maradandó, hanem azért is, mert merész és modern megközelítést alkalmaz a bibliai történetek feldolgozásában, ami a korabeli és a mai közönséget egyaránt megosztja. A film egyfajta időutazásra hív, ahol a 2000 évvel ezelőtti eseményeket a '70-es évek Amerikájának látványvilágával és zenéjével ötvözi.

A Jézus Krisztus szupersztár című film érdekességei:

A film rendezője, Norman Jewison, először a Hegedűs a háztetőn forgatása közben találkozott a musical zenéjével, amit Barry Dennen mutatott neki.
Jewison saját ötleteket is belecsempészett a filmbe, például a kerettörténetet, amelyben egy hippikre emlékeztető fiatalokból álló színtársulat érkezik a sivatagba.
A Jézus szerepére több híres zenész is szóba került, köztük Mick Jagger, Paul McCartney és Ian Gillan, de végül Ted Neeley kapta meg a szerepet.
A 17 éves John Travolta is jelentkezett a Jézus szerepére, de nem őt választották. Később mégis híressé vált a Szombat esti láz című filmmel.
A film Izraelben készült, és a sivatagi jelenetekben a szereplőknek 20 percenként kellett folyadékot pótolniuk a hőség miatt.
Az egyik izraeli színész, aki egy római katonát alakított, majdnem átszúrta Ted Neeley kezét, mert félreértette az utasításokat.
Ezek a kis érdekességek talán még közelebb hozzák a filmet és annak készítésének körülményeit. Remélem, élvezetes lesz a film újra nézése ezek tudatában! 🎥

Mitől ijesztők a temetők?

A temetők sokak számára ijesztő helyek, melyek misztikus atmoszférájukkal és rejtélyes csendjükkel elgondolkodásra késztetnek. Az emberek gyakran vegyes érzelmekkel tekintenek ezekre a helyekre, melyekben a halál és az ismeretlenség árnyai rejlenek. A sötétség, a magányosság és az árnyak egyaránt hozzájárulnak a temetők félelmetes megítéléséhez. Emellett a kísértethistóriák és a vallási hiedelmek is szerepet játszanak abban, hogy ezek a helyszínek olykor rémisztővé válnak. A temetők mélyen gyökereznek az emberi kultúrában és hiedelemvilágban, s ezen komplexitásuk teszi őket egyaránt vonzóvá és ijesztővé az emberek számára. A temetők gyakran az elmúlás és az ismeretlenség helyszínei, ami sokakban félelmet kelt. A halál és a szembenézés az ismeretlennel természetes emberi aggodalmak, amelyek felerősödhetnek, amikor egy temetőben tartózkodunk. A temetők általában csendes, elhagyatott helyek, amelyek magányos érzetet keltnek. A csend és a magányosság gyakran növeli az emberek szorongását és félelmét. Bizonyos időszakokban, például este vagy hajnalban, a temetők sötétebbnek tűnhetnek, és az árnyak misztikusnak és félelmetesnek hatnak. A kísértethistóriák és a temetőkhöz kapcsolódó rémtörténetek sokakban fenntartják az ijesztő képet a temetőkről. A temetők sok vallási és kulturális hiedelem központi szerepet játszanak az emberek életében, és ezek a hitrendszerek gyakran körül veszik a halál és a túlvilág fogalmát, ami fokozhatja az ijesztő érzetet. A horrorfilmek és irodalmi alkotások gyakran választják a temetőket ijesztő helyszínként. Ezek a médiumok képesek erősíteni az emberekben a temetőkhöz kapcsolódó félelmeket és aggodalmakat.

Milyen szokások kapcsolódnak a temetőkhöz Magyarországon?

A magyar temetkezési szokások mélyen gyökereznek történelmünkben és kulturális hagyományainkban. Íme néhány fontos megfigyelés a magyar temetkezési hagyományokról:
Koporsós temetés: A legelterjedtebb temetési forma Magyarországon a koporsós temetés, elföldelés. A koporsót mélyebb vagy sekélyebb sírba, földbe vagy sírboltba helyezik. A búcsúztatás alkalmával a családtagok és barátok méltó búcsút vesznek szeretteiktől.
Hamvasztás és urnában való elhelyezés: Egyre többen választják a hamvasztás, amely során a holttestet elégetik. A hamvakat urnában helyezik el. Gyakran tartanak búcsúztató ceremóniát, hogy segítsék a gyász feldolgozását.
Természetes elhelyezés: Egyre elterjedtebb az elhunyt természetes környezetbe történő elhelyezése. Ez lehet például a hamvak szétszórása a természetben vagy az egyedi helyeken történő elhelyezés.

Fontos hangsúlyozni, hogy a temetők valójában tiszteletreméltó helyek, ahol az emlékezés és a gyász folyik. Az ijesztő érzés gyakran a kulturális és egyéni érzékenységektől függ, és nem mindenki számára jelent ugyanazt. 🌹

Húsvét: A Feltámadás ünnepe és a tavasz beköszönte

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, amely a Krisztus-központú liturgikus év fő ünnepének számít. Az Újszövetség szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után, a harmadik napon, vasárnap feltámadt, ezzel győzelmet aratva a halál felett, és megváltást hozva minden ember számára. A húsvét nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem a tavasz beköszöntének is az ünnepe. Általában március vagy április hónapban tartják, a Hold állásának megfelelően. Idén a Nagypéntek március 29.e. A húsvétvasárnap március 31, a húsvéthétfő pedig április 1. Napjainkban sokak számára a tavasz eljövetelét, a szabadban töltött időt jelenti, a húsvéti nyúl és tojás szimbólumaival. A név eredete a negyvennapos nagyböjt lezárására utal, mely a húsvét előtti időszakban zajlik. A húsvét a hústilalom végét is jelzi.

A húsvétot, mely összekapcsolódik a tavaszvárás zsidó ünnepével, héber neve "pészah". Ez a név "kikerülést" vagy "elkerülést" jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók otthonait, melyeket bárány vérével megjelöltek.

Milyen hagyományok kapcsolódnak a húsvéthoz?

A húsvét Magyarországon gazdag hagyományokkal és népszokásokkal rendelkezik, néhány közülük

Böjt: A hamvazószerdától Húsvétvasárnapig tartó negyvennapos böjt során a keresztény hívők önmegtartóztatást gyakorolnak, mellőzve a húst és sokan a tojást és tejtermékeket is. A böjt lelki megtisztulásra és a húsvétra való felkészülésre szolgál.
Barkaszentelés: Virágvasárnapon a nagymise előtt barkát szentelnek, hagyomány szerint az elűzi a rosszat és gyógyító hatású.
Húsvéti tojásfestés: Népszerű hagyomány, mely során különböző módszerekkel díszítik a tojásokat, beleértve a természetes festékeket is.
Locsolkodás és hímes tojások ajándékozása: Húsvéthétfőn a legények locsolkodnak, megöntözik a leányokat kölnivel és locsolóverset mondanak. A hímes tojások ősi szimbólumok, melyeket ajándékként kapnak.
Ezek a hagyományok összekötik az embereket az ünnepi időszakban, és a húsvét a tavasz legszebb ünnepévé válik. 🌸🐣

Milyen ételeket készítenek Magyarországon Húsvétra?

 Húsvét Magyarországon gazdag hagyományokkal rendelkezik, melyekhez számos ízletes étel társul az ünnepi asztalon. Néhány húsvéti ételspecialitás, melyeket sok család elkészít:

Húsvéti sonka: A klasszikus húsvéti sonka tormával és fonott kaláccsal alapvető fogás. A szaftos sonka pikáns ízét a torma teszi teljessé.
Fonott kalács: A házi fonott kalács elengedhetetlen része a húsvéti menünek. Friss illata és különleges íze felülmúlhatatlan.
Töltött tojás: Kreatív és változatos étel, melyet különböző töltelékekkel készítenek, mint húsos, zöldséges vagy fűszeres változat.
Tojássaláta: Friss zöldségekkel és fűszerekkel gazdagított finom saláta, könnyen elkészíthető és nagyon ízletes.
Sárgatúró: Hagyományos magyar desszert, mely túróval, cukorral és vaníliával készül, ideális húsvéti édesség.
Pogácsa: Kis sós sütemény, mely sokféle ízesítéssel elkészíthető és gyakran megtalálható a húsvéti asztalon.

Ezek csupán néhány példa az ünnepi menüből, de minden család saját hagyományokat követ, így változatos lehet az étel kínálat. Jó étvágyat és boldog húsvétot kívánok! 🐣🌸

A halál és a temetés kultúrája folytatás 2.rész

A rokonok, idősebb asszonyok és férfiak gyakran körbeülnek a halott körül, imádkoznak és énekelnek, általában vallásos énekeket vagy azok dallamára szerkesztett strófákat. A férfiak általában külön társaságba vonulnak, beszélgetnek, kártyáznak, de nem alhatnak. A későbbiekben összegyűjtik azokat az információkat, amelyek alapján a pap vagy a kántor a temetéskor búcsúzik el a halottól. Néhány feljegyzés arról is beszámol, hogy régebben különböző játékok is voltak a virrasztás részei, mint amit egy 1818-ból származó leírás említ: "A virrasztáson az ifjak gyakran csörgő pálcát visznek magukkal. Ez egy olyan fa, amelynek egyik vége öt-hat részre van széthasítva, és ezzel kongatják egymás hátát mulatságból. Kiválasztanak valakit, és ráhúznak. Ha eltalálja, ki ráhúzott, az illetőt lehúzzák, ha nem, újra próbálkoznak, míg el nem találja, ki húzta meg." Más alkalommal a virrasztás során elfogyasztott bor vagy pálinka hatására nemcsak vallásos énekek, hanem világi dalok is előkerülnek, különösen azok, amelyeket a halott szokott énekelni.

A koporsó méretét hagyományosan vesszővel vagy nádszállal mérték. Ezután a deszkaládát, mely a láb felé keskenyedett, a kor szokásainak megfelelően festették: a gyerekeké fehér, a fiataloké kék, a középkorúaké barna, az időseké pedig fekete színre. Bizonyos vidékeken a fiatalok koporsóját, hasonlóan a szobában használt ládákhoz, gazdagon díszítették tulipánokkal vagy rózsákkal. A koporsó elkészítésekor a halott feje alá tett kispárnát általában vágott forgáccsal töltötték meg.

A halott mellé, amikor a koporsóba helyezik, különböző tárgyakat tesznek. A férfiaknak gyakran a pipát, dohányzacskót, esetlegesen kedvenc botjukat, a pásztoroknak a karikás ostort, sokszor pedig a borotvát és a szappant adnak. Az asszonyok mellé általában tű, cérna, kendő kerül, míg a gyerekek játékokat, könyveket, ceruzákat visznek magukkal. Nem ritka, hogy gyümölcsöt vagy más ételeket is elhelyeznek melléjük, valamint Bibliát, imakönyvet, szent érméket, kis szobrokat, olvasót vagy zsoltárt a lábukhoz.

A temetés során nagy szerepet játszik a harang. A katolikusoknál a halál pillanatában megkongatják a legkisebb harangot, a lélekharangot. A protestánsoknál a harangok száma jelzi a halott nemét. A harangok hívják össze az embereket a temetésre, és kísérik utolsó útjára a temetőig a halottat. Ezért található sok harangon Európa-szerte a felirat: "Az élőket hívogatom, a halottakat elsiratom."

A temetés megkezdése előtt a halott arcára borítják a szemfedőt, de kis nyílást hagynak az arcánál. Majd lecsukják és leszegezik a koporsót, amit lábbal kivezetnek, és háromszor megkopogtatják a küszöbön, hogy a halott ne találjon vissza. A koporsót az udvaron az ún. "Szent Mihály lova" nevű szerkezetre állítják, ami tulajdonképpen két bak. A koporsó lábához egy kis asztalt állítanak a pap és a kántor számára. A család a koporsó körül foglal helyet a halott rangjának megfelelő sorrendben: a férfiak az egyik oldalon, a nők a másikon. Az asztalra általában két kendőt helyeznek, amit a szertartás után a pap és a kántor kap meg.

A temetés elmaradhatatlan része volt régebben a siratás. "Jajszóval" csak az asszonyok sirattak, bár az egyházak tiltották ezt. A siratás emlékeztetést jelentett az együtt eltöltött időre és búcsúzásra, valamint a vallásos tartalom mellett sok valóságtartalom is jelen volt bennük.

A halál és a temetés kultúrája 1 rész

A halál és temetés kultúrája kevésbé változatos és szerteágazó, mint a lakodalomé, azonban mélyen gyökerezik, és sok esetben őriz archaikus vonásokat. Ennek egyik oka az, hogy az utódlás nem változtatott a hagyományokon, mert féltek a halott visszatérő szellemétől. Az esetleges hiányosságokat pedig a különböző egyházak egyforma üldözése okozta, melyek elnyomták azokat a hagyományokat, amelyek nem illeszkedtek vagy ellentétesek voltak a vallási tanításokkal.

A halálhoz és temetéshez kapcsolódó szavak ősi eredetre tekintenek vissza. A magyar honfoglalók temetési szokásait a régészek ásatásai révén jól ismerjük. Az előkelő harcosok mellé gyakran temették lovaik fejét és lábait, valamint felszerelésüket, beleértve fegyvereiket is. A kard és a gazdagon díszített tarsolylemez hatalmat és tekintélyt jelképezett. Az asszonyok sírjában ritkábban találtak ilyen jellegű tárgyakat, és csak akkor került melléjük lókoponya és lóláb, ha a család vezetése rájuk szállt. A közönséges emberek sírjaiban kevesebb kincset találtak, azonban mind gazdagok, mind szegények esetében a temetési irány következetesen Kelet-Nyugat volt, hogy a halott arccal a felkelő nap felé nézzen. Ezek a temetkezés formáiról, szokások sok hasonlóságot mutattak a közép-ázsiai és délkelet-európai sztyeppei nomádokéval, és néhányuk még napjainkban is fennmaradt.
Miután a kereszténység meggyökeresedett Magyarországon, a temetkezési szertartás jelentős átalakuláson mentek keresztül. A mellékletek eltűntek a sírokból, és az egyházi ceremóniák váltak uralkodóvá a temetéseknél, melyeket a templom környékén tartottak meg, hogy azokat jobban ellenőrizhessék. Az egykori értékét általában az egyháznak ajánlották fel. A kereszténység befolyására a magyar temetési rituálék egyre inkább hasonlítottak a szomszédos népek szokásaihoz, és a régi hagyományokból csak töredékek maradtak meg.

Sokan hiszik, hogy bizonyos jelenségek előre jelezhetik a halált. Például ha a kép vagy tükör leesik a falról, az óra hirtelen megáll, vagy a bagoly hosszan huhog a ház körül, ez gyakran azt jelzi, hogy valaki a családból hamarosan meghal. Ha egy beteg állapota már kritikussá válik, általában a papot hívják, aki a katolikusoknál az utolsó kenetet, a kálvinistáknál pedig az úrvacsorát adja meg. Ezután a mestergerenda alatt ágyat vetnek gyékényen és szalmán, mivel úgy tartják, hogy így könnyebb az embernek a földhöz közelebb meghalnia. A szoba ablakát általában kinyitják, de a szekrények ajtaját és fiókjait becsukják, hogy a halott lelke könnyen megtalálhassa az utat, és ne veszítse el magát a házban.

A halál bekövetkeztekor a halott állát felkötik, szemére pénzt vagy kis cserépdarabot helyeznek. Az órát megállítják, a tükröt letakarják, a házban lévő tüzet kioltják, és nem gyújtják újra, amíg a halott a házban van. Az alvókat felébresztik, és még az istállóba is kiáltják a gazda vagy gazdasszony halálát.

Az utolsó lépés a halott gondozása. Általában az asszonyok végezték ezt, függetlenül attól, hogy a halott férfi vagy nő volt. A tisztálkodást olyan helyen végzik, ahol ritkán járnak, és a használt szappant eldobják. A férfiak arcát borotválják, néha ecettel vagy borral dörzsölik be, hogy ne változzon meg és szép piros legyen. Ezután a halottat a legszebb ünneplőbe öltöztetik, és nem adnak rá cipőt. Majd a ravatalra fektetik, melyet általában a szoba közepén helyeznek el. Ez egy két-három deszka, amit szőttesekkel letakarnak, gyakran használják ágyként is. Másutt az ágyon helyezik el a halottat, de ügyelnek rá, hogy az ágy mestergerendával párhuzamos legyen. Néhány esetben a halott hasára egy sarlót tesznek a puffadás megakadályozására, ami érdekes, mert hasonló eszközt találtak már a honfoglalás korabeli sírokban is, főleg asszonyokéban.

A halott felravatalozása után a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak szokás meglátogatniuk. A Hajdúságban gyakran ezt a köszöntést hallani: "Áldott legyen az Isten, ki vigasztalja a megszomorodott szívű hátramaradottakat, és fogadja a holtat a mennyek országába." A halott hozzátartozói erre így válaszolnak: "Isten hallgassa meg." Megtekintik a halott arcát, dicsérik korábbi jó tulajdonságait, emberségét, cselekedeteit. Majd jó éjszakát kívánnak, és távoznak.